------csak egyszer----!

Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... a küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet. Hamvas Béla Gondolja meg minden megunt kedves és elhagyott barát, hogy senkinek a szívébe a lelkiismereten át visszajutni nem lehet. Ignotus

2011. június 26., vasárnap

Érzelmek!

"Mégis, éppen a gondok fölismerésének és megoldásának folyamatában rejlik az élet értelme. A probléma a próba, mellyel elkülönítjük a sikert és a kudarcot. Gondjaink miatt van szükségünk bátorságra és bölcsességre, sőt gondjaink tesznek minket bátrakká és bölcsekké. Végső soron ezek felelősek lelki fejlődésünkért."

Fantázia-világom.

Én három személy vagyok, attól függően, hogy épp kivel vagyok. Az Ártatlan Kislány, aki csodálattal bámulja a férfit, és úgy tesz, mintha lenyűgöznék hetvenkedő történetei a hatalomról és a dicsőségről. A Végzet Asszonya, aki azonnal lecsap azokra, akik bizonytalanok, átveszi felettük az irányítást, és kielégíti a vágyaikat, hiszen nekik már semmi mással nem kell törődniük. Végül pedig a Megértő Anya, aki gondját viseli mindazoknak, akik vigaszra és törődésre szorulnak, úgy tesz, mintha megértené őket, de a panaszok egyik fülén be – a másikon ki. Maga melyiket szeretné megismerni?"Paulo Coelho/ Tizenegy perc..
Imádom Coelhot...azt az energiát,fényt,erőt,hitet amit az ő könyvei közvetítenek....

Fantázia,---csoda,!

2011. június 25., szombat

Régi emlék,----fájó emlék!

Régen tele voltam álmokkal,
Sejtem,hova tűntek el.
Az ido megtelt szánalommal,
A sok régi emlék most ébredt fel.
Térj vissza a régi padlásszobába,
gyere bolyonglyunk a sőtétben,
kéz a kézben,ugy mint régen.
Probáljunk régi emlékekre várva
visszaidözni egy rég elmult tavaszt.
Most ,őszűlő fejjel,remegő kézzel
,elfeledni az életúnkben
megnem tőrtént fájo szakaszt!

Idézetek erről,arról---!


Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben.
Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.
Teréz anya


Az élet viharaival szemben olyan légy, mint a madár,
amely ha a fát kivágják alóla, nem a mélybe zuhan,
hanem a magasba száll...
Eötvös József


Azt mondd, amit mondanod kell, ne azt,
 amit mások szeretnének hallani!
Henry David Thoreau


Semmi sem gátolja annyira, hogy természetesek legyünk, mint az,
 ha természetesnek akarunk látszani.
La Rochefoucauld


A rendetlenség egyik nagy előnye, hogy az ember
 izgalmas leletekre bukkanhat.
A. A. Milne


Aki viszonozza a gyűlöletet, az legyőzetett.
Ancsel Éva


A cinikus az, aki mindennek tudja az árát,
 de semminek sem az értékét.
Oscar Wilde


Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad.
 Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd.  
Mahatma Gandhi



Az a baj a világgal, hogy a hülyék  mindenben holtbiztosak,
az okosak meg tele vannak kételyekkel.                        
 Bertrand Russel


Még azt sem szabad ráerőszakolnom másra, ami neki hasznos lenne. Azoknak ugyanis, akik eszük használatával bírnak, szabad választási lehetőséget kell biztosítani arra nézve, hogy mi hasznos és mi nem hasznos nekik.
Huig van Groot


Többet ér egy hibának a kiküszöbölése, mint egy igazságnak a fölfedezése,
mert az igazság előbb-utóbb kipattan,
a meghagyott hiba ellenben folyton ront, megtéveszt, árt.
 Brassai Sámuel


Nem értünk rá tanulni, mert folyton tanítottak.
Karinthy Frigyes


A szótlanság elszigetel.
Thomas Mann

2011. június 23., csütörtök

Blogger-dij.

Elenkától kaptam,mitegy elismerésül!Nagyon köszönöm!

-----tények,---igazságok!

Pokoli dolgokat kell megtapasztalni, pokoli dolgokat kell látni ahhoz, hogy ne feledjük el, emberek vagyunk, és ez sokat, nagyon sokat jelent.

-----és mégegyszer,de nem utoljára------!

Mindenki ragaszkodik a saját véleményéhez. Mert mi az ego, ha nem egy véleménytömeg? Lehet a vélemény alaptalan - de mi mégis ragaszkodunk hozzá, mert a miénk. De ha az tényleg úgy van, akkor minek ragaszkodni hozzá, minek bizonygatni? A tény az tény, önmagáért beszél. Akkor van szükség a ragaszkodásra, ha a véleményed alaptalan. Ne feledd: ha tudod valamiről, hogy igaz, akkor ne légy mérges, ha valaki megcáfol téged, mert a méreg mindig a tudatlansággal arányos. A dühöd azt mutatja, hogy csak véleményed van, nem pedig tudásod.

Véleményeink!

Nevetséges voltunkat nagyrészt túlzásba vitt szép ér­zések, erények vagy jó tulajdonságok okozzák. A büszkeség, amelyet a nagyvilági érintkezés nem enyhít, nevetségessé vál­tozik, amikor kis dolgokban nyilatkozik meg ahelyett, hogy az emelkedett érzelmek körében vehetne lendületet. A lelkese­dés, az erények erénye, amely szenteket teremt, amely a titkos önfeláldozásokat s a legragyogóbb költeményeket sugallja, túl­zássá válik, ha a vidéki élet semmiségeibe bonyolódik. Távol a középponttól, ahol a nagy elmék ragyognak, ahol a levegő gondolatoktól terhes, ahol minden megújul - a tudás elvénhed, az ízlés megposhad, mint az álló víz.

2011. június 21., kedd

Ember-ismeret!

Nevetséges voltunkat nagyrészt túlzásba vitt szép ér­zések, erények vagy jó tulajdonságok okozzák. A büszkeség, amelyet a nagyvilági érintkezés nem enyhít, nevetségessé vál­tozik, amikor kis dolgokban nyilatkozik meg ahelyett, hogy az emelkedett érzelmek körében vehetne lendületet. A lelkese­dés, az erények erénye, amely szenteket teremt, amely a titkos önfeláldozásokat s a legragyogóbb költeményeket sugallja, túl­zássá válik, ha a vidéki élet semmiségeibe bonyolódik. Távol a középponttól, ahol a nagy elmék ragyognak, ahol a levegő gondolatoktól terhes, ahol minden megújul - a tudás elvénhed, az ízlés megposhad, mint az álló víz.

----a lap szélére----!

Aki nem látja a világ hívságos voltát, maga is roppant hiú teremtés. Ezért ki ne látná, kivéve a fiatalokat, akik belemerülnek a hírnév, a szórakozások hajszolásába, a jövő tervezésébe? De fosszuk csak meg őket szórakozásuktól, azt fogjuk látni, hogy megemészti őket az unalom; ilyenkor ők is érzik semmi voltukat, még ha fel nem ismerik is: mert bizony boldogtalan sors, hogy azonnal elviselhetetlen szomorúság hatalmasodik el rajtunk, mihelyt kénytelenek vagyunk önmagunkba tekinteni, és nincs, ami elterelné magunkról a figyelmünket.

Láthatatlan hid.

2011. június 18., szombat

----------Indiánokról-----!

Indián főnök
Azok az indián népcsoportok, melyek őrzik még régi hagyományaikat, két útról beszélnek, ami szembenáll egymással: az egyik a technika útja, a másik a szellem útja. Mi érezzük, hogy a technikai fejlődés a modern társadalomnak egy beteg és kiégett Földet kínál. Ez az út őrült pusztítást vetít előre; míg a szellem útja egy nyugodtabb kis ösvény, melyet az egykori őslakosok újra keresnek és járnak. Mert így a Föld nem pusztul el, hanem rajta a fű örökké nőni fog.

Próféciák

Próféciák

Az atlantiszi társadalmat állítólag Arkangyalok irányították. Beavatottjaikat, a főpapokat a legkülönlegesebb képességekkel ruházták fel, így például olyan tudatszintre emelték őket, amelyen lelki szemeik előtt megelevenedett a múlt és jövő. Ez azt jelentette, hogy akár évmilliókat tudtak utazni előre vagy hátrafelé az időben. Ekképpen bepillantást nyerhettek nem csak a saját fajuk, hanem az utánuk következők életébe és sorsába is. Miután látták az egymásba térő isteni tervek fantasztikus hologramjait, néhányat közülük – arra az esetre, ha valami baj történne – lejegyeztek az Atlantiszi Jövendölések Könyvébe. Ők pontosan tudták, hogy civilizációjuk egyszer meg fog szűnni, majd egy emberiségnek keresztelt faj fog megjelenni a glóbuszon, s nekik lesz egy Krisztusuk.


Esszénusok


Most ugorjunk az időben. Atlantiszt Egyiptom követte, a Mágia Őshazája, ahonnan a mai civilizációnk sarjadt. Valódi földi paradicsom volt a virágzó Egyiptom, sajnálatosan azonban akadt egy nagy hibája: túl sok tudás összpontosult túlságosan kis csoport kezében. Az emberek nem fejlődtek, csak a félistenek uralkodtak. Ezért végül a sors írói új tervet szőttek. (Igaz, ez már Atlantisz idejében is előre látható volt.) E szerint Egyiptomot le kell rombolni, tudását el kell tűntetni, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön. Ez azonban megtörtént, s az ősi atlantiszi-egyiptomi tudás maradéka egy látszatra kicsiny csoport kezébe került, az esszénusokéba. Tehát én azt állítom, hogy az esszénus rend nem egy zsidó szekta volt, hanem egy szigorú, nagyon zárt, ma úgy mondanánk, titkos társaság. A rend angyali irányítással működött, egyik rejtett célja pedig a Megváltónak a kinevelése, kiképzése volt.

2011. június 17., péntek

----------talán,csak úgy,-----vagy még korán van?

Míg én ázott holdvilágban más a lejtőn
Ezer emberöltőn át, s hol a tarkón
Megfagyott tekintet lesz bilincs úrrá az ajtón,
Ott börtön-szabadságba felfénylő
Különbözésünk ezer arca siklik le a dombtetőn,
Eltévedt kitin vázú,
Szőlőhéjból épített lugasra megnyugtatóan,
Hol bérház-foltos tapétaágyú,
Gyűri magunk alá színességünk,
Mások pillantását megfelelve
Élet-porciónak, sötéten ránk néző holtban,
Kiből hamulélek-hadak
Bátran port cibáltak, mondván gond van,
a Semmit értő tekintet arcán kibontakozóban,
Ki rá dobott földdel
Szakad meg a szóval,
Egy másvilágból érkezettel,
Kivel jött, s kivel elköszöntékor pár búcsúszó van,
Tele Némán megtelt elegáns ékezettel
Áthorgolt szóban.

2011. június 14., kedd

--------A margó szélére!

 Ha harcoltok, talán meghaltok. Fussatok el, és élni fogtok egy ideig. És mikor végül ágyatokban meghaltok, vajon elcserélnétek-e a közben eltelt napokat, hogy egyszer, csak egyetlenegyszer ide visszatérjetek, és odakiáltsátok az ellenségeinknek, hogy bár életünket elveheti, de szabadságunkat soha! logo - A rettenthetetlen


Szép idézetek!

logo Soha ne feledd, a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, ahogy az emberek gondolják, hanem a félelem. A gyűlölet is szeretet, csak épp fejtetőre van állítva. A szeretet igazi ellentéte a félelem. A szerelemben kitágulsz - a félelemben összezsugorodsz. A félelemben bezárulsz - szerelemben kitárulsz. Ha félsz, kételkedsz; ha szeretsz, akkor bízol. A félelemben magányos vagy, a szerelemben viszont te eltűnsz, ezért a magányosság kérdése fel sem merül. logo - Osho


2011. június 13., hétfő

Tao,-az egyetemes mozgáskultúra.

TaiJi és az egészség
A TaiJi mozgásrendszer egy olyan öngyógyító módszer, melyet életkortól és egészségi állapottól függetlenül bárki gyakorolhat. E módszer egyaránt alkalmas fizikai és mentális egészségünk helyreállítására. A TaiJi rendszeres gyakorlása közvetett módon számos betegség megszűnését eredményezheti, a magas vérnyomástól a gyomorfekélyen és tuberkulózison keresztül a szívbetegségekig. Legkiemelkedőbb egészségügyi jelentősége, hogy a belső energiákat egyensúlyban tartva képes hatékonyan megelőzni bármilyen betegséget.
A teljesség elvét követő orvoslás elmélete szerint, a betegség a testen belüli energia zavarainak és rendellenességeinek a megnyilvánulása. Az adott betegség jelzi, hogy az energiaáramlás kiigazításra szorul. A TaiJi a mozgás által előidézett nyugalom és ellazulás következtében a feszült és egyensúlyhiányos testben megrekedt életerő felszabadul, és képes lesz helyreállítani és fenntartani a természetes egészségi állapotot.
A testben zajló energiaáramlást befolyásolják a gondolataink és átélt érzelmeink. Ahhoz, hogy szervezetünk egészségesen működjön, szükséges, hogy a nap folyamán érzelmeink rugalmasan váltakozva kövessék egymást, gondolataink sorozata pedig akadálytalanul áramolhasson.
Ha egy adott gondolkodásmód vagy érzelem a szokásunkká válik, akkor egy bizonyos szerv túlingereltté válhat, ezzel kimerültséget, egyensúlyhiányt okozva a meridián hálózatban. Ilyenkor az egyes szervekbe vér- és qi-tolulás lép fel, más szervek viszont nem jutnak elegendő vérhez és qihez, ami betegséghez vezet. A TaiJi mozgásrendszer mozdulatai úgy vezetik a qit a meridiánokon keresztül, hogy helyreállhasson testünkben az egyensúly. Továbbá segít testünknek felszívni és hasznosítani az elfogyasztott táplálékból származó energiát.
Fontos, hogy az emberi testben az energia mindig újratermelődjön, megújuljon, és szabadon áramolhasson a test minden részében. Az ismert sportágak serkentik a keringést és termelhetünk velük energiát, de annak egy része felemésztődik és elvész az izzadással. Továbbá a hagyományos sportok végzése szapora és felszínes légzést idézhet elő, ami azonban megterheli a szívet és a tüdőt. Ellenben a TaiJi mozgásrendszer lehetővé teszi, hogy testünk izzadás nélkül kerüljön tökéletes állapotba. A mozgás során a szív nyugodt, a légzés pedig mély és teljes, mely által több oxigén jut a vérkeringésbe, továbbá hasznosul a tüdő teljes befogadóképessége. Jótékony hatással van a központi idegrendszerre, az emésztőrendszerre, a légzőrendszerre és a kiválasztórendszerre. A központi idegrendszer, mely a gerinc aljától az agyig terjed, a testünk legfontosabb része. A központi idegrendszer feladata, hogy felfogja a külvilágból és a test belsejéből érkező információt, valamint, hogy a test cselekedeteit és reakcióit az agyba továbbítsa. A TaiJi mozgás során gerincünket a központi idegrendszer hatékony működése érdekében mindig egyenesen tartjuk. E mozgásrendszer egyik lényeges oldala a mély, ritmikus légzés, mely a rekeszizmot a belső szervek masszírozására készteti, és segíti a friss vér keringését a zsigerekben.
A TaiJi mozgásrendszer nem csak nyugodt embereknek való, akik valamilyen finom, lágy testmozgást keresnek. Jó szabályozóeszköz olyanoknak is, akik fizikailag nagyon tevékenyek, és le kívánják csillapítani magukat a normál működési állapotra. E rendszer segítségével harmóniát teremthetünk köztünk és a világegyetem természetes törvénye között.

ARANYHEGY-VARÁZSHEGY!


A Világhegy a világ közepén helyezkedik el. A magyar néphagyomány „Tetejetlen Fa”, „Életfa” néven ismeri, de ismert a Világtengely, Világfa, Égig Érő Fa, Axis Mundi elnevezése is.
A Világhegy szinte minden nép mitológiájában megtalálható. Ennek jelképe a Világfa, mely összeköti egymással a különböző világokat, hogy lehetővé tegye a közöttük való átjárást. Gyökerei az alsó világba nyúlnak, törzse a középső világnak felel meg, lombja pedig az égbolt, a felsőbb világ jelképe. A rajta lévő gyümölcsök a tudást szimbolizálják. A fát általában egy kígyó vagy sárkány őrzi, mely a belső küzdelem és az energia jelképe.
Az Axis Mundi, egy kozmikus energiatengely, amely különböző formákban megtalálható a világ vallási gondolkodásaiban. Az Axis Mundi az egész emberiség közös – alapvető – hozzáállásából származik: egy központ, egy abszolút kozmikus kezdőpont kereséséből.
Az ókori népek elterjedt hite volt, hogy az arany a nap megszilárdult fénye, a nap sugaraival az égből ered, onnan záporozik a földre, elsősorban a hegyekre, fennsíkokra, mivel azok közelebb helyezkednek el az éghez. Ily módon kötődött az égből hulló tűz, az arany fogalma mindenütt elsősorban a hegyekhez, fennsíkokhoz, így váltak azok égtartó oszloppá, szent helyekké, az égi arany fenséges fogadóhelyeivé, miként az indiai Meru vagy Sumeru-hegy, vagy a keleti szkíták Arany Hegye.
A hagyományos hindu tantra szerint az emberi test közepén, a gerinc mentén halad végig az a fő idegpálya, melyet a szellemi erők főcsatornájának tekintenek. Ezt feleltetik meg a Meru hegynek. A jóga gyakorlója megpróbálja az erőket a mellékcsatornákból bevezetni a központi csatornába, ahol az kundaliniként felemelkedik egészen a fejig, s útközben végighalad az öt fő csakrán. Amikor a kundalini, mint Sakti (isteni erő) eléri az agy csakrájának ezerszirmú lótuszát, egyesül a dzsnánával (isteni bölcsességgel), és a jógi eléri a megvalósítást. Ebben az esetben a korona csakra megfelel a Kailas és a szent tavak által jelképezett Világhegy tetejének.
A mandala is tartalmazza a Meru hegyet. A mandala gyakorlata során rizshalmokat helyeznek el egy réztányérra, s a Világhegy jelképeként a tányér közepére tesznek egy külön halmot. Eközben a következő szöveget mondják: „A vaskerítés közepén található a HUM és a Ri-rab (Meru), a hegyek királya…” Egy másik forrás szerint a két összetett kéz ujjaival is lehet pótolni az ilyen mandalát. Ekkor a tenyerek felfelé néznek, és az ujjak sajátos módon keresztezik egymást, kivéve a gyűrűsujjakat, melyek egymás hátának feszülve egyenesen állnak, és a Meru hegyet jelképezik.
A hegy – különösképp a Meru – irányadó volt a hagyományos hindu templomépítésben. Titus Burckhardt szerint minden hagyományos hindu templomot mandala vagy kozmikus elv alapján építenek, ezért jelképesen áthalad rajta a világ tengelye, mely messze a magasból érkezik, a kupolán át lép be a templomba, a fokozatosan szélesedő piramis jellegű szerkezeten halad lefele, és végül a szívnél belép a méh-szerű pincemélyedésbe.
A Világhegy fogalma jelen van a legjellegzetesebb buddhista építményben, a sztupában is. Különösen érdekes a VIII. században, Jáván épült nagy Borubudur sztupa, mely Mircea Eliade szerint nem más, mint egy mesterséges hétemeletes világhegy, emberalkotta Meru hegy.
A Meru hegy a hinduk és buddhisták számára a Kailás heggyel megfelelő szinoníma. Minden olyan zarándok, aki lépteit Nyugat-Tibet szent hegye felé fordítja, meg van győződve arról, hogy a világ közepe felé tart. Odaérve elvégzik a híres körmenetet a világ tengelye körül, mely egyesíti a mennyet, a földet és a poklot.
A Világhegy szimbóluma a taoizmusban is megtalálható. A taoista Shangjing hagyományban a test három fő energiamezőjében (dantian) található a három energia „az eredendő mag” (yuanjing), „az eredendő lélegzet” (yuanqi) és az „eredendő szellem” (yuanshen), melyek szimbolikusan és biológiai értelemben is egymásnak alá-, illetve fölé vannak rendelve. A testben a gerinc vonalára épülve a Világhegyet, az univerzumot jelképezik. Az „eredendő szellem”, a szellemi potenciál, az Ég birodalma; az „eredendő lélegzet”, a lélegzet, a Föld birodalma; az „eredendő mag”, a teremtő erő, a Víz birodalma.
Minden lény javára

A boldogság titka.


"Az az ember aki életének elején szenvedett, az meg van ijedve, ha a boldogság, és a szeretet veszi körül, mert fél egyszer eltűnik az és megint szenvedni fog.
Az az ember aki életének elején boldog volt, és sose volt semmiben hiánya, és komolyabb szenvedése, és belecsöppen a semmibe, az kétségbe van esve, mert nem tudja mi a nélkülözés, és a nincstelenség, és csak reménykedhet hogy egyszer ismét ott állhat majd a boldogságban.
Az az ember aki életében a rossz és a jó egyszerre volt, van, és lesz jelen, az nem fél semmitől, mert tudja hogy hogyan teremtse meg a harmóniát a feketében és a fehérben."




2011. június 12., vasárnap

----------életem a tánc----!

Sokszinű élet----

''Ha az Élet mesélni tudna, akkor ő lenne a leghazugabb mesemondó. Ugyanis a könyvekben vannak jó mesék és gonosz mesék, de az életben mindez egy jókora összevisszaság. A legjobb pillanatok után minden bejelentés és figyelmeztetés nélkül ránk zuhannak a legdermesztőbb percek, melyek órákká, napokká, végeérhetetlen, időtlen periódusokká nyúlnak.''
''Kívánom neked a csend szépségét, a napfény dicsőségét, a sötétség rejtelmét, a láng hatalmát, a víz és a föld higgadt erejét, a levegő édességét és a szeretetet, mely ott található minden dolgok gyökerében. Az élet csodáját kívánom neked
Nem tudom, mi van velünk, maiakkal. Eszünkbe se jut, hogy lassítsunk, és ott keressük örömeinket, ahol meg is találjuk: emberi mivoltunkban. Lélekszakadva rohanunk el önmagunk mellett, már kölyökkorunkban, hiszen készen kapjuk fantáziánk pótszerét, a színes képek áradatát, holott nem volnánk rászorulva, mert ez a sok silány villódzás a képzeletünk bokájáig sem ér. Hazug, hamis igényeket táplálnak belénk, s ha nem vagyunk elég jó viszonyban önmagunkkal, el is hisszük, hogy önszántunkból és igazából vágyunk a temérdek haszontalanságra. Egyszer csak összeroppanunk e sok fölös teher alatt.

Mert mindig csak rohanunk-----

Nem tudom, mi van velünk, maiakkal. Eszünkbe se jut, hogy lassítsunk, és ott keressük örömeinket, ahol meg is találjuk: emberi mivoltunkban. Lélekszakadva rohanunk el önmagunk mellett, már kölyökkorunkban, hiszen készen kapjuk fantáziánk pótszerét, a színes képek áradatát, holott nem volnánk rászorulva, mert ez a sok silány villódzás a képzeletünk bokájáig sem ér. Hazug, hamis igényeket táplálnak belénk, s ha nem vagyunk elég jó viszonyban önmagunkkal, el is hisszük, hogy önszántunkból és igazából vágyunk a temérdek haszontalanságra. Egyszer csak összeroppanunk e sok fölös teher alatt.
 


2011. június 9., csütörtök

----------------Álom---------------!

Nincs olyan, hogy egy álomnak jó vagy rossz jelentése van. Egyáltalán ez a fogalom, a jó és a rossz, el fogja veszíteni a jelentését, ahogy tudatosodsz. Tapasztalások vannak, amikre mind-mind szükséged van a fejlődésed érdekében. Te magad teremted meg magadnak a tapasztalásaidat, azért, hogy megismerd magad általuk.
Senki sem mondta, hogy nem lesznek kihívásaink, akadályaink, problémáink. A trükk a "hogyan"-ban van, hogy te ezeket hogyan kezeled: akadálynak, problémának vagy megoldandó feladatnak.

Vers-------mindenkinek!

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtáig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Aztán elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótlanul gondolattanul.

--------csak úgy,------csak most!

- Erősebb vagy, mint gondolnád (...), de csak ha te magad akarod.
- Nem könnyű.
- Persze hogy nem, de meg kell értened, hogy nem az érzéseidről beszélek. Azokon nem lehet uralkodni. Később is fogsz sírni, később is lesznek pillanatok, amikor úgy érzed, nem megy tovább. De úgy kell tenned, mintha ez nem így volna. Az ilyen időszakokban az egyetlen, amit uralni lehet, azok a tettek.

Mélyen --szántó gondolatok.

A lázadás korában születtünk. Mindenünket neki szenteltük, lelkesedtünk, kockára tettük az életünket és a fiatalságunkat, és most egyszer csak megtorpanunk: a kezdeti lelkesedés átadja a helyét a valódi kihívásoknak: a fáradtságnak, az unalomnak, a saját képességeinkben való kételkedésnek. Kénytelenek vagyunk szembenézni a magánnyal, az ismeretlennel, a váratlan meglepetésekkel, és amikor már sokadszorra esünk el úgy, hogy senki nem segít fölkelni, föltesszük magunkban a kérdést, hogy valóban megéri-e ennyit szenvedni. (...) Megéri folytatni. És folytatni fogjuk, akkor is, ha tudjuk, hogy a lelkünk, bár örökkévaló, ebben a pillanatban az idő hálójának foglya, a maga lehetőségeivel és korlátaival.

--------szemezgetek,-elmélkedek!

Olcsón senki sem lehet nagy emberré. A lángész könnyekkel öntözi meg alkotá­sait. A tehetség: erkölcsi lény, s mint minden élőlénynek, en­nek is van betegségekre hajlamos gyermekkora. A Társada­lom éppen úgy visszalöki a tökéletlen tehet­séget, mint ahogy a Természet elsodorja a gyönge vagy rosszul alkotott teremt­ményeket. Aki az emberek fölé akar emelkedni, annak elő kell készülnie a küzdelemre, és nem szabad meg­hátrálnia sem­mi nehézség elől. A nagy író olyan mártír, aki nem fog meg­halni.

----------gondolkodom,tehát------------------!

Az embernek néha bele kell vágnia olyasmibe, amit helyesnek érez - azzal vége. Úgy értem: amiről a szíve azt súgja, hogy meg kell tennie. És ha utána elkezd rágódni a dolgon, és úgy érzi, megfeküdte az agyát, amit művelt, úgy, mintha a gyomrára ment volna, olyankor megbánja, és azt képzeli, rosszul tette. (...) Csak épp az nem jut az emberek eszébe, hogy nem a szívükben kellene kételkedniük, hanem éppenséggel ezekben a kétségekben. (...) Arról pedig, amit az ember szíve rejt - a legjobb nem beszélni.Steven King.

--------idézgetek------!

Elolvastam pár könyvet, láttam néhány filmet, képet, szobrot. De egyik sem tudta megmondani nekem, mitől tökéletes a tenger. Vagy azt, hogy honnan fakadnak indulataink; egyáltalán minek jövünk a világra, s ha már itt vagyunk és úgy-ahogy agyoncsapjuk az időt, mivégre kell elmenni végül? Ott vannak a nagy írók. Álomgyönyörűen írnak, borzongsz a szépségtől, de elfogy az utolsó betű is, leteszed a könyvet, és még mélyebb benned a hiány, ha több is a tiszta élmény.

2011. június 2., csütörtök

Hozzászolások: 1 hozzászolás

Károlyi Amy: Az érdemes

Évmilliókat átbolyongva
ezért, ezért kellett születnem,
egy cseppnyi esőkoppanásért
mitől a fűszál meg se rezzen,
ezért, ezért volt érdemes,
a többi mind csak ráadás,
túlméretezett képkeret
előkészület, megszokás,
a többi előszó és magyarázat,
csillag alatti jegyzetek,
de a középen az a szó
átüt koporsó fedelet.
Az a szó, mi is lehetett,
vagy szín volt, hangba forduló,
csak tudnám. Vagyis jól tudom,
az érdemes volt az a szó.
Paulo Coelho

Idézetek, gondolatok a világhírű írótól a szerelemről




"A szerelmed megvált, és visszaad az álmaimnak."


"Nem az számít, amit a testemen lát, hanem ami a lelkemben történik."


"Senki nem veszíthet el senkit, mert senki nem is birtokolhat senkit."


"A legmélyebb és legigazibb vágy annak a vágya, hogy közel kerüljünk valakihez."


"Amikor szeretünk, mindig jobbak szeretnénk lenni, mint amilyenek vagyunk."


"Az ember azért szeret, mert szeret. Nem kell hozzá semmi indok."


"Az élet hosszúsága vagy rövidsége egyedül attól függ, hogyan éljük."


"Az életben épp az az érdekes, hogy egy-egy álmot valóra lehet váltani."


"Önuralom kérdése minden. Meg választásé. Semmi másé."


"A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást."

 


 


 


 


"A szerelem inkább kötődik a másik hiányához, mint az együttlétekhez."

 



 

"A szenvedés abból fakad, hogy elvárjuk, hogy úgy szeressenek minket, ahogy elképzeltük - ahelyett, hogy hagynánk, hogy a szeretet úgy nyilvánuljon meg, ahogy akar: szabadon, zabolátlanul, ereje teljében, vezetve minket, megakadályozva, hogy megálljunk"

"A szerelem nem kérdezhet sokat, mert abban a pillanatban, amint elkezdünk gondolkodni, elkezdünk félni is. Megmagyarázhatatlan félelem ez, nem is érdemes megpróbálni szavakba önteni. Talán attól félünk, hogy a másik megvet, hogy visszautasít, hogy megtörik a varázs. Lehet nevetségesen hangzik, de így van. Ezért jobb, ha a szerelem nem kérdez, hanem cselekszik."

 

" A szerelem nem a másik emberben van, hanem bennünk. Mi ébresztjük föl magunkban. De ahhoz, hogy fölébreszthessük, szükségünk van a másikra."

 

"Olykor megtörténik, hogy aki addig a harcos oldalán harcolt, egyszer csak az ellenségévé válik. A harcos első reakciója a gyűlölet, de tudja, hogy a vak katona veszít a csatában. Ezért inkább az együtt töltött kellemes időszakra gondol, s próbálja megérteni, mi vihette egykori szövetségesét erre a hirtelen döntésre, s vajon milyen keserűségek gyülemlettek fel a lelkében. Keresi az okát, hogy társa miért tett le közös szándékukról. Senki sem egészen jó vagy rossz. A fény harcosa erre gondol, amikor látja, hogy új ellenségre tett szert."


"Minden harcos érzett már félelmet egy-egy csatától. Minden harcos csalt és hazudott már életében. Minden harcos indult már el olyan úton, melyet nem neki szánt a sors. Minden harcos szenvedett már jelenléktelen dolgok miatt. Minden harcos érezte már, hogy nem igazi harcos. Minden harcos követett már el hibát spirituális küldetése teljesítése közben. Minden harcos mondott már igent, mikor nemet akart mondani. Minden harcos bántott már meg olyan embert, akit szeret. Éppen ezért a fény harcosa: mert keresztülment mindezen, és mégsem vesztette el a reményt, hogy lehet jobb, mint az adott pillanatban."